Legendák földjén

Folytassuk virtuális kirándulásainkat! A következő turisztikai régió  a Bükk-hegység, Lillafüred és Miskolc. Pár éve vidéki idegenvezetők számára írt ki a Magyar Turisztikai Ügynökség egy pályázatot, aminek keretében magyarországi turisztikai régiókat is lehetett bemutatni. Én Miskolcot és Lillafüredet választottam, amit az előző bejegyzésemben említett okaim indokoltak. Ennek olvashatjátok egyik szöveges változatát.

Miskolc nemcsak Magyarország harmadik legnagyobb városa, hanem számos érdekesség is köthető a településhez: legendák, melyeket Csorba Piroska és Fedor Vilmos könyvükben összefoglaltak Miskolci legendák címmel.

Heves megye megyeszékhelye, Eger, kivételes elhelyezkedésű, hiszen Magyarország öt világörökségi helyszíne is könnyen elérhető távolságban található innen, mint ahogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei megyeszékhely is.

A 3-as úton indulunk Északkelet felé, az első állomásunk Matyóföld, melynek fővárosa Mezőkövesd. Érdemes végig sétálni Mezőkövesd Hadas nevű városrészében, mely még napjainkban is élő, lakott matyó településrész. Éppen ezért ez hazánk egyedülálló néprajzi szabadtéri múzeuma, ahol Kis Jankó Bori matyó népművész is élte mindennapjait. Olyan rendkívüli régi mesterségekkel is ismerkedhetünk meg itt, mint például a fazekasság vagy mézeskalácssütés.

Térjenek be a város főterén álló Matyó Múzeumba is, ahol a matyók életét bemutató kiállítást találnak: a matyók mindennapi és ünnepi tárgyaikat, népviseletüket állították ki. Megcsodálható itt többek között az a "Százrózsás" hímzett párnahuzat is, amit feltehetően Kis Jankó Bori készített. A matyó elnevezés valószínűleg a Mátyás tulajdonnévből származik. A hagyomány szerint maga, Mátyás király nagyon szerette a várost, többször megfordult itt és mezővárosi kiváltságokat adományozott a településnek. A matyók "jellegzetesen a 18-19. sz. során kialakult néprajzi csoport. Korábban nem váltak ki környezetükből."[1]

Ezután Nyékládházánál jobbra kanyarodva, a 35-ös számú úton érünk el az 1241-es muhi csata emlékművéhez. E történelmi monumentum azon a helyen található, ahol a magyarok felállították szekértáborukat, amit a tatárok aztán szinte teljesen földig romboltak, s ahonnan még IV. Béla királyunk is csak álruhában tudott elmenekülni.

Miskolc felé folytatva utunkat érdemes egy rövid kitérőt tenni Ónod felé is, hiszen a Rákóczi-szabadságharc idején itt tartották az egyik országgyűlést 1707-ben. Itt mondták ki a Habsburgok első trónfosztását a magyar történelemben. Erről az országgyűlésről először Rozsnyón határoztak, mivel 1706-ban a rozsnyói Nehrer-házból irányította a szabadságharc menetét II. Rákóczi Ferenc fejedelem.

Ahogy Mályit elhagyjuk, már láthatjuk a távolból Miskolc "Gellért-hegyét", az Avast, ahogy szép vonulatai kiemelkednek a hátterében lévő Bükk-hegységből. Az Avas a miskolciak "bokrétás kalapja". Ezer pincéje a miskolciak kiapadhatatlan jókedvének forrása, amit Kozma Andor is megénekelt Ének az Avason című versében: "Irigylem a miskolcit, // ki jár az Avasra, // hogy pincékben, sírok mellett // gondját elihassa. // S bú felejtés vidám kelyhét // Ott el addig issza, // Míg nem egy nap ott is marad // s a vén Avasról nem is vágyik // Nem is jön már vissza."

Miskolcra nemcsak a 3-as úton érhetünk el, hanem választhatjuk a harsányi utat is (Bükkábrány és Vatta között kell balra elkanyarodni a 3-as útról). Annál is inkább érdemes lehet erre jönni, mivel Harsányban látogatható egy szabadidő- és kalandpark, valamint Kisgyőrben fából készült szobrokat csodálhatunk meg, amelyek különböző történelmi vagy vallási eseményeket, személyeket mutatnak be.

Miskolc történetét az 1945 és 1990 közötti időszak nagyon meghatározta. Hiszen az említett időszak alatt itt akarták Felső-Magyarország fővárosaként megalapítani a magyar Ruhr-vidéket.

Szokták Miskolcot a "nyitott kapuk városának" is nevezni. Ez az elnevezés utal a lakosok ideérkezők iránti vendégszeretetére, és hogy hajdanán hét kapuja volt a településnek, melyből mára már csak egy maradt meg épen: a Sötétkapu. Az ideérkezők Budapest felől a Csabai kapun, Sajószentpéter irányából a Szentpéteri kapun, Diósgyőr felől a Győri kapun, illetve Kassa felől a Zsolcai kapun juthatnak a belvárosba. A bábonyibérci szőlősbe vezetett a Fábián kapu, az Avas alján lévő gyümölcsöskertekbe pedig a "Meggyesre járó", azaz a Meggyesalja kapun juthattak el régen a lakosok. Ezeket a hajdani kapuneveket napjainkban már csak egy-egy út- / utcanév / városrész őrzi. De szokták a borsodi megyeszékhelyet diákvárosnak is nevezni, mivel szinte megsokszorozódik a város lakossága szeptember és június között a szinte külön városként is funkcionáló egyetemvárosnak, Miskolci Egyetemnek köszönhetően.

Álljanak meg a település belvárosában egy rövid városnéző sétára! Autójukat a Városház téri parkolóban hagyhatják.

Városnézés útvonala: Városház tér - Avasi templom - Erzsébet tér - Széchenyi u. - Kossuth u. - Deák tér - Hősök tere - Déryné u. - Szerelmesek hídja - Villanyrendőr.

Az Avasi templom különlegességét emeli, hogy külön álló harangtornya van, amit a 16. században építettek a templom mellé. A műemlék kevés számú gótikus emlékeink közé tartozik. Harangjátéka Miskolc jelképévé vált, melynek részletei 15, 30, 45 perckor csendülnek fel. Egészkor pedig a teljes dallam hallható a belváros számos pontjáról. De ez a harangjáték jelzi a színházban az előadások kezdetét is. A templom körüli műemlék temetőben olyan hírességek fekszenek mint például a Latabár-család, akiknek a kriptáját akár meg is kereshetik. De itt kapott helyet Szemere Bertalan és fia, Attila is. Mindketten borsodi születésűek az apa a Batthány-kormány belügyminisztere volt, a fiú pedig Kína történetéről írt könyvet.

Az Erzsébet tér Avas felőli oldalán próbálják ki a napórát! Álljanak a kör közepébe és az árnyékuk segítségével meg tudhatják a pontos időt. Ezután sétáljanak ki a Széchenyi utcára! Induljanak el jobbra! Lassan elérkeznek a Sötétkapuhoz. Ennek közelében állt a 18-19. században az egykori Korona fogadó, melynek kocsiszínjében maga Déryné Széppataki Róza is fellépett és a zuhogó esőben megfázott. Sétáljanak át a villamos síneken, bal oldalon egy szocreál stílusú épületet (a Pátria-irodaház) figyelhetnek meg. Hajdanán ennek a helyén állt a Ruszwurm cukrászda, ahol a helyiek szerint az egyik legfinomabb fagylaltot árulták. Menjenek egyenesen egészen a Kossuth utca végéig! Ez Miskolc legrégibb utcája. Hajdanán sárga macskakő fedte. Egy helyi legenda szerint Erzsikének nagyon megtetszett Jani, a kovácslegény. Ezért sokat sétált az utcában, a kovácsműhely felé. Ám a helyiek elkezdtek pletykálkodni róla. A szerelmes lány bezárkózott házába és olyan hosszú vásznat kezdett el szőni bánatában, amilyen hosszú volt szívében a bánat. Szőtt, csak szőtt... A rőzsehordó Pista bácsi álmában megjelent az ördög. Arra kérte csináltasson Janival 6*6 ördögpatkót, teliholdkor majd eljön értük. Ekkor azonban az ördög a pletykára éhes miskolciakat sárgaporral hintette be, amit Erzsike könnye mosott le, és így a utca köve sárga lett. A miskolci lakosság megtanulta a leckét. Innen származik a híres mondás, amit a miskolciak ma is gyakran idéznek: "cimborál, mint Pista bácsi az ördöggel."

Az utca végén tekintsék meg a Kakastemplomot a Kossuth utca és a Deák tér találkozásánál, aminek a harangtornyában "lakik" Miskolc legnagyobb harangja, melyet Eszter-harangnak neveznek. A legenda szerint a Bató-család, Miskolc leggazdagabb kereskedőcsaládja volt a 19. században. Ebbe a harangba olvasztatták be a családi ékszereket. A harang csak Eszter születésének- halálának- és névnapján szólal csak meg. Érdemes betérni a templom melletti Nyilas Misi Házba, ahol megtekinthetik azt a szobát, ahol feltehetően Bató Eszter élte mindennapjait.

Az ő élete sajnos meglehetősen szomorú véget ért, ugyanis a gazdag leány beleszeretett egy szegény katonatisztbe, akivel megszökött a szülői házból. Egy évvel később, ahogy ez a kapcsolat véget ért, vissza akart térni szüleihez, de apja annyira haragudott rá, hogy nem engedte be a házba. A lány három napig az esőben ázva várt a bebocsátásra. Súlyos tüdőgyulladást kapott, amibe belehalt. Az apja önmagát hibáztatta lánya haláláért, ezért a miskolci református egyházat jelölte meg javai örökösének, a családi ékszereket pedig a hagyomány szerint beolvasztatta, és meghagyta, hogy lánya szobáját érintetlenül őrizzék meg. Ezzel is bűnbocsánatot kérve tettéért. A miskolci legendák szerint ez a család építtette a Deszkatemplomot is (Petőfi tér), amely 1997-ben leégett - de azóta széles összefogással újjáépítették.

A vallástörténet rajongói számára is tartogat rejtett kincseket a város, ugyanis itt található Magyarország legmagasabb ikonosztáza a görögkeleti templomban. Ráadásul egri kötődése is van ennek, hiszen az Egerben élő Jankovics Miklós iparművész alkotta meg. (Szintén az ő alkotása az egri Ráctemplomban található ikonfal.)

Térjenek be egy rendhagyó múzeumi látogatásra a Déryné utca 3-as szám alatt található Színház- és Színészmúzeumba! A múzeumot azon a helyen építették, ahol feltehetően az első miskolci és magyarországi kőszínház is állt. Az eredeti épület falai még ma is láthatóak a múzeum falában. Olyan ritkaságokat láthatnak itt, mint például Honthy Hanna és a Latabárok szerepleveleit. Érdemes egy színházi előadásra is jegyet váltani, hogy a mai Miskolci Nemzeti Színházat belülről is megcsodálják. Kívülről is lenyűgöző látványt nyújt az előre kiugró árkádos homlokzatával, amelyekben régen üzletek voltak kialakítva. Ha a Széchenyi utca és a Kazinczy utca sarkán feltekintenek a színház épületére, egy kicsike tornyot figyelhetnek meg. Innen figyelték régen a városban felcsapó tüzeket.

A színháztól kb. egy perces séta az állatbarátok és a gyerekek kedvence, a híres mentőkutya, Mancs szobra. Annál is érdekesebb ez, mivel a világon mindösszesen két ilyen kutyaszobor van. Az egyik itt, Miskolcon, a másik Japánban. A szerelmesek mindenképpen látogassanak még el az innen pár perces sétára lévő Szerelmesek hídjához. A miskolci hagyomány szerint ugyanis azok, akik ide lakatot tesznek és bedobják a Szinvába a kulcsát, örökre együtt maradnak. Ha elfáradtunk a városnézésben, térjünk be a Szerelmesek hídja melletti kávézóba, ahol az egész évben megkóstolhatjuk a Miskolci Kocsonyafesztivál sörét is!

A Széchenyi és a Kazinczy utca sarkán nemcsak a színház épülete miatt érdemes megállni, hanem egy rózsaszín, sarki épület miatt is. Az egyik miskolci legenda szerint Ferenc József császár és király, ebben az épületben szállt meg, amikor feleségét, Sissit megölte egy anarchista Genfben 1899-ben. Az uralkodó annyira szenvedett felesége halála miatt, hogy nem ment el a tiszteletére rendezett színi előadásra sem. Az épület homlokzatán három rózsát csodálhatunk meg, innen származik a neve Három rózsa fogadó.

Ám nem ez az egyetlen legenda, ami Miskolcon Ferenc József nevéhez lehet kötni. Egy másik látogatása alkalmával az előkelő Avas Szállóban lakott az uralkodó. Lakosztályának erkélye az Erzsébet térre nézett, és amikor egy alkalommal kinézett az ablakon, meglátta a pompás virágba borult fákkal tarkított teret, ami annyira megtetszett neki, hogy azonnal felesége, Sissi jutott eszébe. Így lett a tér neve Erzsébet, melynek közepén ma Magyarország első köztéri szobra áll, ami Kossuth Lajost mintázza. A fák virágba borulásakor ma is az egyik legszebb tér Miskolcon az Erzsébet tér.

Ezután érdemes autóba vagy az 1-es villamosra felszállni és elmenni a Diósgyőri várhoz, ahol felejthetetlen tárlatvezetésben is részük lehet. Az ott dolgozók a középkori legendák nyelvén mutatják be a vár történelmét és az ott látható tárgyakat. A vártól csak mintegy ötperces sétára található a Kis Gergely Cukrászda, ahol Miskolc egyik legfinomabb fagylaltját kóstolhatják meg.

Ha azonban inkább a természeti kincsek érdeklik Önöket, látogassanak el a Miskolci Állat- és Kultúparkba, ami azért is nyújthat különleges élményt, mert itt nem hagyományos kifutóban (ketrecben) figyelhetjük meg az állatokat, hanem természetes élőhelyükön.

A következő állomásunk Lillafüred, Magyarország egyik legcsodálatosabb helye. Ide nemcsak autóval vagy busszal juthatunk el, hanem kisvasúttal is.

Ezt a festői területet nem másról nevezték el, mint az ország akkor legszebbnek tartott asszonyáról, Vay Erzsébetről, akit a családban Lillának hívtak, és aki gróf Bethlen András földművelésügyi miniszter unokahúga volt. A lány ekkor már a horvát bán menyasszonya volt, és nem túl sokszor látogatott ide. Egy miskolci legenda szerint a Palotaszálló átadására is csak álruhában érkezett.

Ez a csodálatos hely számos érdekes programlehetőséget kínál kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Természetjárók számára ajánlott felsétálni a Molnár-sziklához, amihez szintén egy helyi legenda köthető. A felsőhámori molnár lánya és a molnár inasa egymásba szerettek. De a szigorú apa mindent megtett, hogy az ifjakat elválassza egymástól. Az elválást azonban a fiatalok nem fogadták el és a hagyomány szerint ennek a sziklának csúcsáról a mélybe vetették magukat. Az apa lányát elveszítve, bűnbocsánatot remélve, állította azt a keresztet a szikla tetején, ami még napjainkban is látható. Azok, akik a hegymászásért rajonganak, a hámori út mentén magasodó sziklákon felmászva hódíthatják meg azt.

Ajánlott Felsőhámortól a Palotaszállóig gyalog menni. Olyan ritkaság látható a településen, mint a Kohászati Múzeum, aminek a falába beépítették Fazola Henrik őskohójának maradványait is. Fazola Henrik, bár Bécsben született iparművész, egy évet élt Egerben a 18. században, ekkor számos kovácsoltvas emlékmű köthető a nevéhez: az egyik leghíresebb Megyeházán található kovácsolt vaskapuk. Ezután költözött Felsőhámorba, ahol megalapította az őskohóját, és ahol elhunyt. A hámori temetőben helyezték örök nyugalomra. Azonban nem tudjuk pontosan, hogy hová. Egy legenda szerint Henrik felesége, Tekla, akit a "hámoriak anyjának" is neveztek, mindig kék nefelejcsekkel ültette be férje sírját. Nem akarta, hogy férjét elfelejtsék. Ám egy alkalommal súlyosan megbetegedett, és már nem tudott kilátogatni a sírhoz. Az idők folyamán a kék virágok elhervadtak, a sírhantot betaposták a járókelők. 2005-ben egy gyönyörű kovácsoltvas síremléket emeltek Teklának. A hámoriak szerint abban az évben, amikor a síremléket felavatták, "zúgott a Garadna vize, mintha kerekeket hajtott volna, bőrből-fából való fújtatók hangja, pörölyök csapása és vasverők ütemes kalapácsütése hallatszott, szikrák pattantak szerteszét, mintha valamilyen varázslat folytán újra éledt volna s egyszerre működni kezdett volna a massa."[2]

Tovább sétálva Lillafüred felé érkezünk el az Anna-barlanghoz, ami már közvetlenül a Palotaszálló alatti Függőkert bejárata. A barlangban mészkőtufa cseppköveket csodálhatnak meg. Mellette érdemes megcsodálni a Szinva-vízesést, ami az egyik legnagyobb magyarországi vízesésünk. Kicsit feljebb sétálva József Attila szobrával is készíthetünk egy-egy fotót, mivel a tájat ő is lenyűgözőnek találta, és ez a táj s egy máig ismeretlen nő ihlette a magyar irodalom egyik legszebb szerelmi alkotásának, az Ódának a megírására.

Felérve a Palotaszállóhoz érdemes a szálló Mátyás-éttermében elfogyasztani egy ebédet, ahol a színes üvegablakokon a Trianonban elcsatolt városokat idéző képeket csodálhatják meg. Ezeknek az ablakoknak érdekessége, hogy a 2. világháborúban úgy próbálták megóvni a bombázásoktól, hogy kiszedték a helyükről, és a már említett Anna-barlangban rejtették el. Ebéd után érdemes csónakázni egy kicsit a Hámori-tavon, így messzebbről is megcsodálható a Palotaszálló és környezete Ha a lillafüredi állomáson nem szállunk le a kisvasútról, tovább mehetünk annak végállomására, Ómassára, ahol is az ómassai kohó működött. Autóval is megközelíthetjük Ómassát. Ha a települést elhagyjuk, Szentlélekre jutunk, amit már a 13. században is ismertek a pálosok, hiszen napjainkban is láthatóak a szerzetesrendjük kolostorának romjai. "Gyöngyösi Gergely a rend történetírója a mohácsi vészig terjedő időszakban kb. 100 kolostort említ, a török kiűzése után ebből mindössze 12 kolostora működött a középkori Magyarországon. Jelenleg csupán néhány templom áll még hazánkban középkori alapokon, a hajdani pálos rendházak romokban hevernek, vagy épp a földdel váltak egyenlővé."[3] A szentléleki, a diósgyőri és a - szintén pálosokhoz tartozott - felnémeti kolostorok első írásos említése 1312-ből származnak. A királyi család tagjai mindig is több alkalommal támogatták a kolostorban élőket. 1550 körül szinte teljesen elnéptelenedett a terület. Majd 1628-ban a diósgyőri kolostort elzálogosították, hogy Bécsben egy új pálos kolostort építhessenek. Utoljára 1737-ben említik forrásaink, amikor a romokat visszaadták a diósgyőri pálosoknak. Azonban a Szentléleken található romokat soha nem építették újjá, hasonlóan sok más magyarországi kolostorhoz.[4]

Lillafüreden Eger felé kanyarodva érdemes megállni a lillafüredi Szabadidő- és Kalandparknál, ahol (extrém) sportokban mérhetjük fel erőnket: Lillafüredi Sport- és Kalandpark (dvtkpark.hu) A természetjárók kipróbálhatják a lillafüredi új libegőt. Érdemes úgy megtervezni a programot, hogy vagy Miskolcról (Diósgyőrből) indulunk és lefelé libegőzünk, vagy kezdhetjük a libegővel felfelé, és utána lefelé gyönyörködve a miskolci panorámában ereszkedünk le a borsodi medence "fővárosába". Mindeközben megcsodálhatjuk a Bükk-hegység rejtett kincseit, amelyekről esetleg földrajzórákon hallhattunk: víznyelők, dolinák, stb. Sőt elsétálhatunk Csipkéskútra is, ahol sikerült a lipicai ménest kitenyészteni. A ménes a magashegyi szlovén, Trieszt melletti Lipizzaból származik. Magyarországon egyedül itt tudták sikerrel tenyészteni Európa legősibb kultúrájú lovait. 1806-ban, a napóleoni háborúk alatt kerültek Magyarországra. Több helyen is próbálkoztak a tenyésztésükkel (Mezőhegyes, Fogaras). 1950 óta élnek Csipkéskúton. Ennek oka, hogy a bükki karsztvidék szinte teljesen megfelel az eredeti élőhelyük klímájának. Alapvetően tanulékony, engedelmes, jó munkaképességű és nem nagy igényű lófajta. Impozáns és attraktív külső jellemzi őket, általában szürke és fehér árnyalatúak.

A Bükk-hegység a Bükki Nemzeti Park része. Eger felé több mint 300 kanyart számlálhatunk az úton, ennek során lenyűgöző látvány tárul elénk. Félre is húzódhatunk az autónkkal a pihenőkben, hogy egy-egy ilyen látványt megörökítsünk. Olyan kiváló kirándulóhelyek érhetőek el innen, mint Három-kő vagy Nagymező. Miután "kiegyenesedett" az út, Felsőtárkányba érünk. Akár itt is kipróbálhatjuk a kisvasútat, aminek köszönhetően eljuthatunk a Stimetz-házhoz is. De arra figyeljenek, hogy ez a kisvasút csak hétvégén közlekedik, ám előre belejelentett csoportok igénybe vehetik hétköznapokon is. A Stimetz-háztól kényelmes túrával juthatunk el Bélapátfalvára, ahol a 13. században a ciszterciek alapítottak szerzetesrendet. Bár a kolostornak csak a romjai láthatóak napjainkban, az egykori szerzetesek temploma még ma is rengeteg látogatót vonz. Feltehetően 1232-ben kezdték el építeni, ami aztán a tatárjárás miatt félbeszakadt. Kiemelkedő emléke az orgona, ami Magyarország legrégibb átalakítások nélküli famechanikus hangszere. Csak Húsvét vasárnapjától augusztus utolsó vasárnapjáig hallható egyházi ünnepnapokon. Bélapátfalván már csak néhány kilométer választ el a Bükk-hegység egyik leglátogatottabb helyétől, Szilvásváradtól, amely nemcsak az egri családoknak jelent kiváló szabadidős programokat, hanem az ide látogató vendégeknek is.

Az Országos Kéktúra útvonalának mentén helyezkedik el Bélapátfalva közelében a Gilitka-kápolna vagy másik nevén a Szent Anna-kápolna. A helyi hagyomány szerint egy mikófalvi remete, Baranyi István építette azon a helyen, ahol, megjelent előtte Szent Anna, Szűz Mária édesanyja.

Már messziről láthatóvá válik a 2000. augusztus 20-án átadott Millenniumi Kilátó, vagy ahogy a helyiek nevezik a Kalapos kilátó. Szinte uralkodik a környező hegycsúcsok felett. Minden évszakban felejthetetlen panorámát nyújt. Kényelmesen megközelíthető mindenki számára: az erdőben kanyargó turistaútja tanösvény, ahol számos érdekességet ismerhetünk meg a környékről, a növényritkaságokról és az állatokról.

Kirándulásaink kiindulópontja a Szalajka-völgy, melynek neve feltehetőleg a "sal alcali" latin kifejezésből ered. A völgyben ugyanis rengeteg üveggyártásra használt "kemencét", ún. hutát építettek. Az üveggyártás egyik alapvető eleme volt a hamuzsír, amit a bükkfa hamujából állítottak elő lúgozással. Ebben az időben a hamuzsír és a szóda közös latin neve a sal alcali volt.

Hazánk egyik meseszép vízesésének ad helyet a völgy.

Ide Magyarország legmeredekebb fogaskerék nélküli vasútjával juthatunk el, ha nem szeretnénk gyalogolni. A kisvasút feltehetően 30 km hosszú lehetett régen, amiből mára csak 5 km maradt meg. Kezdetben ipari vasútként használták, 1966 óta szállítja a Gloriette-tisztásra az idelátogatókat. Az őstörténet kedvelőinek is rejteget élményeket a völgy: érdemes felsétálni a Gloriette-tisztástól (szilvásváradi kisvasút végállomása) mindösszesen 15-20 percre lévő ősemberbarlanghoz. Az edzettebb kirándulóknak felejthetetlen élményt nyújthat Istállós-kő, a Bükk-hegység legmagasabb, Magyarország harmadik legmagasabb pontja (958 m). Szilvásváradról kényelmes sétával elérhető a Gerennavár nevű kilátóhely, illetve a bátrabbak Bánkútra is áttúrázhatnak.

Azok, akik szeretik a templomépítészetet, érdemes megtekinteniük a szilvásváradi református templomot. A falu felett magasodó kör alaprajzú templomot eredetileg a katolikus egyháznak szánta az építtető földesúr, gróf Keglevich Miklós. Ám összeveszett az akkori egri érsekkel, Pyrker János Lászlóval, és "bosszúból" a református egyháznak adta azt. Kikötötte hogy az alábbi mondatot fel kell írni homlokzatára: "Szégyenüljenek meg a faragott képek minden szolgái!"

A gasztronómia szerelmeseiről sem feledkeztek meg a szilvásváradi lakosok. Feltétlenül kóstolják meg a füstölt pisztrángot, amit többek között itt, a Szalajka-völgyben tenyésztenek és fognak ki.

[1] Magyar Néprajzi Lexikon / (oszk.hu)

[2] Csorba Piroska - Fedor Vilmos: Miskolci legendák; Kossuth kiadó; 2009; 114. o.

[3] Pálos kolostorok ⋆ A pálos rend építészeti emlékei (palosepiteszet.hu)

[4] Dédesi Szentlélek monostor, Miskolc-Szentlélek ⋆ A pálos rend építészeti emlékei (palosepiteszet.hu)